Mostanában hanyagoljuk tesómmal az angolozást... nem is értem miért :D mindegy, én csak neki akarok jót, hálistennek én azért "karbantartom magam", és minden nap fordítok valamit, szóval élő példa vagyok rá, hogy suli nélkül is lehet nyelvet tanulni.

Most kicsit a szavak tanulásáról szeretnék írni, mert eléggé meggyűlt a bajunk a bátyámmal ezzel kapcsolatban, mert ugye az angol rendhagyó múltidőket be kell seggelni, más módszer nincs. De ő viszont nagyon lusta, meg amúgyis szinte egész nap dolgozik, szóval rajtam állt, hogy kitaláljak valami módszert arra, hogy magolás nélkül tanulja meg a szavakat.

Sajnos azt kell mondanom, nincs nagyon más módszer rá, minthogy valahogy az agyadba vésed :D de azért adok pár tanácsot, hogy hogyan mehet jobban ez a magolás.

1. Ha nem értesz egy szót, te szótárazd ki. Tesómnak is szokása volt, hogy engem használt a szótárjának, rám írt messengeren, hogy mit jelent ez és ez. Aztán mondtam neki, hogy figyu már, annyi szótár alkalmazás van, és még net sem kell hozzá, nézd meg saját magad. És ő mondta, hogy ha ő néz utána egy szónak, akkor sokkal jobban megjegyzi. Főleg ha fontos az a szó.

2. Írj sok példamondatot vele. Mi így tanuljuk tesómmal a rendhagyó múltidőket. 5-ösével csinálok a wordben táblázatokat, és akkor mindegyik szóval írok kb 10-15 mondatot magyarul, amit nem elég, hogy le kell fordítania, de múlt időbe is kell raknia. Végülis nem nagy mutatvány, mert ott van előtte minden, de általában már a 15. mondatnál tudja fejből 1-1 szónak a múlt idejét.

3. Vizuális tanulás. Ilyen pl., amit a könyvek alkalmaznak, amikor tanítják pl. a városok helységeit. Szerintem tök jó, főleg azoknak, akik így könnyebben tanulnak. De ha nincs könyvünk, mi is rajzolhatunk ábrákat. Én pl. amikor business englisht tanultam szakmán, és több olyan szó is volt amit iszonyatosan nehéz volt megjegyezni, akkor én kis felhőcskékbe írtam őket, és minél feljebb volt egy szó, annál nehezebben volt megjegyezni. És így haladtam felfelé a szavakkal, és már tudtam, hogy legfölül van három szó, ami nagyon hosszú, nagyon bonyolult, de már tudtam a jelentésüket is, csak nehezebben ment a fejembe. Mindegy, lényeg a lényeg, hogy sokat segít.

4. Ne "fordítva" tanulj, hanem bővítsd a szótáradat. Ezt elég nehéz megérteni, de minél többet használod a nyelvet, annál inkább jössz rá a lényegre. Bátyám pl. mindent szóról szóra le akar fordítani. Pl. menjünk, ugye az a "let's go", és már el kezdte szét bontogatni, hogy a let's az a let us, és a let us az a "megengedni nekünk". Nem kell mindent lefordítani magyarra, mert akkor összezavarodsz. Egyrészt azért, mert a mi nyelvtanunk eléggé messze áll bármelyik nyelv nyelvtanától, másrészt meg van amit nem is lehet lefordítani tükörfordítással. Át kell konvertálni az agyunkat, és megérteni az ők logikájukat. Mert meg lehet érteni. Na jó ez annyira nem kapcsolódik a szó tanuláshoz, de arra akartam kilyukadni, hogy mai napig nem tudom, hogy mi a glamurous szó jelentése magyarul. Fogalmam sincs. És nem is akarom kiszótárazni, mert értem a szót anélkül is. Olyan is volt már, hogy láttam egy macskát, aminek olyan jó pufi szőre volt, és akartam mondani ismerősömnek, hogy nézd, milyen "fluffy"... és megakadtam, mert fogalmam sem volt hogy mi a magyar megfelelője ennek a szónak. Tudtam, hogy mit akarok vele mondani, de nem tudtam lefordítani. Szóval remélem értitek amit mondok :D sokszor jobb, ha nem a szó fordításán gondolkodsz, hanem inkább a jelentésén.

Szóval ennyit akartam elmondani, tervezek még egy nyelvtanulós bejegyzést, az majd az angol kiejtésről fog szólni. Bár írásban elég nehéz erről beszélni :D de majd azért megkísérlem.

Biztos nem egyedül vagyok ezzel így, hogy vannak olyan személyes, már-már szabály szerű dolgok az életünkben, amit legfőképp a családunk, vagy a legközelebb álló emberek tudnak rólunk. És amikor egy új barátunk vagy ismerősünk van, akkor ők nincsenek tisztában ezekkel a "szabályokkal" és legszívesebben írnál nekik egy listát, hogy tanulják meg, mert nem akarod 100x elmondani a dolgokat, vagy csak utalgatni rájuk :D

Szóval én összeállítottam a saját listámat. Vicces amúgy ezen gondolkodni, mert rengeteg olyan dolog is eszembe jutott, amit én tudok másokról, és tényleg nagyon jó azért, hogy nem vagyunk egyformák :D

• Ne fotózz, és nem, nincs kedvem selfiezni

Utálom ha fotóznak, és általában nem is hagyom senkinek, vagy ha mégis, nincs is kedvem visszanézni magam. Nem tudom miért, nálam ez ilyen fóbia, hogy csak akkor vagyok biztos benne, hogy jó kép készül rólam, ha azt én saját magam csinálom. Amúgyse vagyok egy fotogén alkat, instagramon vagy facebookon is a képeimet kizárt, hogy filter nélkül töltsem fel, és ha nem jók a fények, ha nem vagyok kisminkelve, ha nem jó a hajam, akkor hagyjál békén, nem akarom megörökíteni a rusnyaságomat :D esetleg egy olyan selfieben benne vagyok, ahol el van fordítva a fejem, mintha "nem tudnám hogy épp kép készül" de más nem. Vagy ha mégis, akkor kifogtad, hogy épp nagyon-nagyon jó napom van.

• Telefonon elérhetetlen vagyok

Nem tudom mikor jut el az ismerőseim tudatára, hogy engem telefonon keresni nem lehet :D tudom, hogy rossz szokás, de mindig le van némítva a telefonom, mert nem tudom elviselni, amikor a telefon hangokat ad ki. Az enyém, ha nincs lenémítva, már akkor is megszólal amikor csak szimplán feloldom. És fogalmam sincs hol kell ezeket a hangeffekteket kikapcsolni, szóval egyszerűbb ha rezgőre teszem. De amikor éjjel filmet nézek rajta, és már az is zavar, hogy néha rezeg, akkor még azt is ki szoktam kapcsolni. Szóval engem nem lehet hívni. Facebookon előbb el lehet érni, de még az SMS is esélyesebb.

• Ha járni akarsz velem, ne lájkolj más lányokat

Nálam ez elég kényes téma, sok rossz emlékekkel, és elég paranoiás vagyok ezzel kapcsolatban, lehet bármilyen hülyének is nézni. Számomra, ha egy pasi lájkolja egy csaj képét, az egyenlő azzal, hogy 18 karikás dolgokat csinálna vele. Persze tudom, hogy ez nem mindenkinél van így, és az én lájkolóimra se nézek így, de az előző barátom sajnos ezt nagyon "belém verte" úgyhogy reflexszerűen ez ugrik be. Szóval hiába akarsz tőlem bármit is, ha meglátom valahol, hogy xy-t likeoltad, aki lány, akkor már sehogy se tudsz meggyőzni arról, hogy rajtam kívűl más nem érdekel téged. Még akkor is ha csak haverok vagytok. Sajnálom, rossz szokás, és ki kéne mosni az agyam, hogy ne erre gondoljak rögtön, de azért mégsem olyan nagy kérés szerintem ez, hogy ha akarsz tőlem valamit, és már komolyabb a dolog (főleg ha már együtt is vagyunk) akkor hanyagold azt a hüvelykujjas jelecskét.

• Tájszólással beszélek, szokj hozzá

Bár már eléggé "kinőttem", de azért még vannak kifejezések, amiket én nem magyar nagyvárosiasan mondok. És utálom amikor kijavítanak. Szóval ha furcsa szót mondok, és nem érted, akkor kérdezd meg, hogy hogy értettem, de utána ne javíts ki folyton. Az egész családom Erdélyből származik, és nagyon sok székely kifejezés van a mi szótárunkban, szóval.. ez van. Most az a konkrét kifejezés jutott eszembe, hogy "megébredtem". Nekem ez egy tök általános szó, és tök szarul érzem magam attól, hogy már többen is kiröhögtek, mert hogy ilyen szó nincs. Hát nálunk van, úgyhogy én használom. Van ugye az a szó, hogy "felébredtem", az az én fejemben azt jelenti, hogy felébredtem, kikeltem az ágyból, és elkezdtem csinálni a dolgaimat. A "megébredtem" pedig azt, hogy felkeltem éjjel (vagy bármikor), utána pedig nemsokára visszaaludtam, szóval ez csak egy ideiglenes állapot volt. De nálunk pl a makaróni se az a rendes makaróni, amit az olaszok használnak azt hiszem a spagettihez. Nekünk minden tészta makaróni, amit pörkölttel összekeverünk. Szóval vannak ilyen sajátosságok, az erdélyi tájszólásra ki sem térek. Bár mivel már messze lakunk Erdélytől, már rendesen beszélünk, de ha hazautazunk egy kis időre, hamar eltanulja az ember azt a szép ízes beszédet :D

• Hiába rajongok a zenéért, sosem éneklek

Nem tudom hány zene van a telefonomon, kb 500, és mindegyiknek tudom a szövegét, ha magyar, ha angol, ha német (Tokio Hotel). De tök feleslegesen, mert én sosem éneklek. Tudom, furán hangzik, de ha egyedül vagyok itthon, akkor is inkább tátogom a szöveget, vagy fütyülök, vagy dúdolok. Szóval ha el akarsz vinni kocsikázni abban a reményben hogy egy jó nagyot koncertezünk közben, akkor én max csak a háttértáncos leszek :D nem szeretek énekelni, és nem is tudok. Bár 10 évvel ezelőtt ha kellett ha nem, mindig énekeltem. Bár gyerekként több önbizalma van az embernek. De mostmár egyszerűen nem tudok. Talán egy jó koncerten énekelnék, de sehol máshol.

És még nagyon sok dolog eszembe jutott, de mivel nem akarok Odüsszeia 2-t írni ezzel az egy bejegyzéssel, párat még felsorolok, de nem fejtem ki:

1. Onnan tudod, hogy megbízok benned, hogy csúnya/vicces képeket küldök neked magamról.
2. Ha nem válaszolsz facebookon az üzenetemre, akkor legalább ne nézd meg... vagy jelöld meg olvasatlannak.
3. Ha nincs rajtam a szemüvegem az utcán, akkor nem azért nem köszönök, mert bunkó vagyok, hanem mert nem látlak.
4. Ha Istennel káromkodsz, mindig rád fogok szólni.
5. Ha együtt vagyunk és együtt alszunk, akkor letúrlak az ágyról. Egyrészt azért mert olyan pózokban alszok amikhez duplaannyi hely kell, másrészt egész éjjel bújni akarok hozzád, de ha te menekülsz tőlem, akkor utána ne hibáztass, hogy az ágy végéig "üldöztelek" :D
6. Ha fel akarsz szedni, de annyira gyatra a helyesírásod, hogy még az alap szavakat sem tudod leírni... pl. "melett", "eséj", "enyi", "ithon", "selytettem". Jájj :D akkor barátom semmi esélyed nincs, mert ez általános iskola 5. osztály.
7. Sose hívj ki úgy, ha előtte nem szóltál legalább 1 órával. Mert nagyon nagy rá az esély, hogy otthon kb úgy nézek ki mint egy hajléktalan, és olyan állapotban vagyok, hogy ha elakarok készülni akkor nem a 0-ról kell kezdenem, hanem kb -100ról. Úgyhogy ha akkor hívsz, amikor már a házunk előtt vagy, és én kitalálok egy béna kifogást, akkor mostmár tudod az okát...
8. Ha nem beszélgetek veled folyton, azt ne vedd sértésnek. Nem igazán vagyok valami bőbeszédű emberke.
9. A fülhallgatóm az én "ne zavarj" táblám.
10. Sose kérdezd meg, hogy elkísérhetsz-e ide vagy oda, mert a válasz mindig IGEN. Ugyanis utálok egyedül járkálni. De ha mégis nemet mondok, akkor azt nem azért mondom, mert kéretni akarom magam, hanem mert tényleg nem kell. Ilyen témában sosem viccelek :D

Így a bejegyzés végére rájöttem, hogy ez végülis bemutatkozó bejegyzésnek is elmehetne, vagy "rossz szokásaim" bejegyzésnek :D de biztosan sok ilyen dolog van még, ami most hirtelen nem jutott eszembe, úgyhogy talán lesz még folytatás.

Néztem a meccset, de annyira akkor nem folytam bele a témába, de most utánanéztem a visszhangnak, és hát látok elég érdekes dolgokat, szóval erről szeretném kicsit elmondani a véleményemet.

Nem sok magyar meccset néztem az elmúlt időben, de amikor Portugália ellen játszottunk, én már akkor tudtam, hogy nem az a csapat van már aki tavaly játszott az EB-n. Nem is értem, hogy miért vetettek sokan annyi bizalmat beléjük, hiszen teljesen más a csapatfelállás, ráadásul tavaly még valamelyik játékos azt nyilatkozta amikor a belgáktól kikaptunk, hogy "igen-igen jön majd a vb selejtező, de az már teljesen más, mert ott nincs sok esélyünk, ráadásul a szurkolók nem is utaznának kontinenseket csak hogy eljöjjenek egy meccsre, stb." Hát már akkor gondoltam, hogy ez meg milyen hozzáállás? :D de úgy tűnik maradtak ennél a hozzáállásnál.

Először mondok pár tényt, ha valaki nincs tisztában azzal, hogy mit is jelent ez az 1-0, ami ráadásul nem csak egy sima meccs, hanem VB selejtező volt. Andorra ugye egy nagyon pici állam Spanyolország és Franciaország között. Konkrétan a legtöbb magyarországi megye nagyobb, mint Andorra. Több magyar igazolt focista van, mint ahányan élnek Andorrában! Ráadásul náluk nem a foci az elsőszámú sport. És ami a legdurvább, volt olyan játékos, aki konkrétan aznap még dolgozott, és utána ment el a meccsre. 2 darab focimeccs megrendezésre alkalmas stadion van Andorrában. 2 darab :D 

A meccs alatt, a statisztika szerint Andorrának 44 pontos passza volt, Magyarországnak 339... ráadásul a mi passzaink 88%-ban voltak pontosak, Andorráé 45%. És ezek pontos, és hivatalos adatok! :D 70%ban nálunk volt a labdabirtoklás. 12 próbálkozásunk volt, amiből csak 7 alkalomszor ért el a labda a kapuig. De ami amúgy még érdekes, hogy a 2014-es VB selejtezőn 5-0ra vertük meg Andorrát... nocomment.

Ahhoz képest, ahogy tavaly teljesített a csapat, ahhoz képest most a béka feneke alatt voltak. Én tudom, mert néztem, még röhögve mondtam apukámnak, hogy mikor még nem nagyon tudtam játszani a Fifán, akkor játszottam én úgy, mint amit ők élőben csináltak. Mert profi csapat olyat nem csinál, hogy csak úgy kirúgja a labdát.... A második félidőben nem egy esetre emlékszek, amikor a magyar játékosok konkrétan elrohantak a labda elől. És ez nem vicc, komolyan így volt. Feléjük tartott a labda, és inkább arrébb mentek, aztán egy andorrai megszerezte. Én ha nem látom a két szememmel, akkor nem hiszem el... volt olyan hát kontrának nevezhető valami, hogy nálunk volt a labda, a játékos körül senki, és kb kocogva vezette a labdát a kapu felé. Egyedül... Dehát nem is értem ezt az egészet. Volt olyan játékos most ebben a magyar válogatottban, aki nem játszott még NB1-ben... ez azt hiszem mindent elmond.

Ez egy elég megosztó videó, ez történt ugye a meccs után a szurkolók szemszögéből. Igazuk lett volna szerintem, de ez az anyázás ez undorító volt. Minősíthetetlen. Tény, hogy szégyen ez az egész meccs, és tényleg.. ássák el magukat. De ez a trágár beszéd akkor is gusztustalan. Viszont szerintem ez a reakció ez kellett nekik, és egyáltalán nem sajnálom őket. Nekik akkor ott abban a helyzetben ez kellett. Mert ha azt mondjuk mint az EB vereségnél, hogy ugyan srácok, semmi baj majd legközelebb, mi azért még büszkék vagyunk rátok, akkor az nem állta volna meg a helyét. Mert egyáltalán nem küzdöttek, és ők milliókat keresnek azzal, hogy ők focisták. Egy magyar mezben egy VB selejtezőn (!) küzdeni kell a pályán. És ott lenni agyban és támadni. Nem csak úgy elszaladgálni. Tisztelet persze a kivételnek, Dzsudzsák pl. szerintem nagyon jól játszott. Szegényt sokan is bántják, de benne megmaradt az a versenyszellem ami volt az EB-n is. Gulácsit sem hibáztatom. De a többiek remélem nagyon szégyelik magukat. Ez egy amatőr meccs volt. Úgyhogy szerintem a magyar szurkolók részéről teljesen igazságos volt, hogy így reagáltak. Lehet jönni azzal, hogy "bezzeg amikor nyertünk akkor az egész ország ünnepelt meg énekelt meg a magyar válogatott volt az isten". Így volt, az tény, de azt ugyanúgy megérdemelték, mint azt, hogy most mindenki szidja őket. Persze később lehet bíztatni a csapatot, hogy szedjék össze magukat mert jók, stb, de ott abban a pillanatban, a meccs után ez egy olyan pofon volt ami kellett nekik. Szóval remélem mindegyik játékos megjegyezte, hogy a magyar szurkolótábor levetette velük a mezt.

Úgyhogy én nem sajnálom őket. Dzsudzsákon kívül, mert mit mondtam, ő tavaly is a szívén viselte az összes magyar meccset, és most is ő volt aki ott volt agyban. De a többiek nagyon túl vannak becsülve, tehetség meg sehol. Vagy ha van is, nem hozták elő. Nem tudom eddig milyen meccseket játszottak, de legalább az bennük lett volna, hogy az EB után nagy az ország elvárása, és nem hagyják hogy egy ilyen kis csapat legyőzze őket. Konkrétan leszarták, hogy mi mit várunk el tőlük. Lehet őket védeni, hogy "menjél akkor csináld te ha te jobban tudod", meg hasonló dolgok. Nekik ott az volt a feladatuk, hogy játszanak, és küzdjenek, mert nekik is az a jó ha nyernek, meg nekünk is akkor örül a pofánk ha legalább egy VB selejtezőt megnyerünk. De semmi versenyszellem nem volt. És aki látta a meccset elejétől a végéig és valamennyire ért a focihoz, az nem is értem hogy tudja védeni a magyarokat. Ez a meccs ez pusztulat volt és erről csakis a játékosok tehetnek, mert szerintem ha akarták volna sokkal jobbak is lehettek volna. De nem akarták, mert komolyan ez, hogy elmenekülnek a labda elöl. Nem is nézik, hogy kinek passzolnak, kirúgdossák a labdát... És megérdemelte Andorra a győzelmet. Kicsi ország, nem túl profi játékosokkal, de ők legalább akarták, és csinálták, mégha nem is olyan tehetségesek... De most komolyan ennyi van a magyar válogatottban? Ennél nincs lejjebb. Egy megye nagyságú, fociban nagyon alul teljesítő országtól kaptunk ki. Akkor kit tudunk legyőzni? Itt már ez a kérdés... senkit. Ilyen hozzáállással senkit.

Írtam egy nagyon hosszú bejegyzést pár órával ezelőtt, de úgy döntöttem kitörlöm és helyette leírom a lényeget sokkal rövidebben. Elmentem a kisboltba ugye próbanapra, eladóként. Viszont inkább a gyárba megyek dolgozni. Ezt részleteztem az előző bejegyzésben, de nem tudom.. úgy döntöttem inkább kitörlöm. Lehet, hogy ezt a kisboltot választanám inkább, de annyira bunkó volt velem a nő, aki betanított.. annyira megalázott és kiröhögött a vevők előtt, kiabált velem, lökdösött, hülyének nézett, hogy inkább úgy döntöttem, hogy nekem ez nem kell. Ráadásul semmi oka nem volt rá. Én legalábbis minden tőlem telhetőt megtettem, úgyhogy nem bánok semmit. De nem maradtam itt. A fizetés is kevés (80e), prónapabokra (5 nap) egyáltalán nem is kaptam volna semmit, úgyhogy ennyi. Viszont ezzel a rosszindulatúsággal és bunkósággal kapcsolatban kimásolom, amit a bejegyzés végére írtam:

Szóval továbbra is támogatom a #girllove gondolatát. Még ezek után is. Ne nézzük le a másikat, és ne legyünk ilyen rosszindulatúak. Nem kell mindenkiben a riválist látni. És ne húzzuk le a másikat, csak azért, hogy mi feljebb jussunk. Nem tudom, lehet egy burokban nőttem fel, ahol elhittem hogy ha kedves és tisztelettudó, na meg persze segítőkész vagyok egy idegen emberrel, akiről semmit se tudok, akkor azt én vissza fogom kapni. De nagyon rossz ezt megtapasztalni. Én sosem fogok így bánni senkivel. Úgyhogy most már előre félek, hogy ugyanez lesz a gyárban is. De már nem fogom a szívemre venni, nem foglalkozok senkivel aki bunkó lesz velem. Kivéve ha a munkám rovására megy, mert akkor én is bunkó leszek. Nagyon nem szeretem az ilyen embereket.

Másik sztori, hogy hétvégén voltunk a szegedi vadasparkban. Bár én voltam már a debreceni állatkertben, a veszprémi állatkertben, a pécsi állatkertben 2x, de én sosem tudnám megunni ezeket az állatkerteket :D 3 órába telt, mire körbejártunk mindent. Igaz sokszor leültünk pihenni meg enni. És hát gyönyörűszép állatokat láttunk. De a kedvenceim mindig is a majmok lesznek :D azokat elnézném egész nap. Most is a páviánokat néztük nagyon sokáig, ahogy ettek meg játszottak egymással. Az egyik letépett valami növényt, felmászott egy másik páviánhoz, és odaadta neki :D hát zabálnivaló volt. De az oroszlánok is gyönyörűek voltak, közelről láthattuk a fókákat is, a zsiráfokat is, pupu tevéket, struccokat. Szóval jó volt nagyon, mindenkinek ajánlom, aki szereti az állatokat :) mondjuk fura volt, hogy voltak kakasok, meg kecskék, nyulak. És kapaszkodjatok meg... egy kutya is volt :D rendesen táblával meg mindennel. Hát hátha valaki még nem látott kutyát életében.... viszont azt nagyon bántam, hogy bár voltak lovak, de nem jöttek oda hozzánk, nem tudtam őket megsimizni.

Hát azt hittem hosszab bejegyzést írok majd, de más dolog nem jut eszembe :D úgyhogy ennyi lenne :) puszii mindnekinek.