Régen csináltam ilyet úgyhogy tumblr-ről loptam egy szerelmeses kérdezz-felelek listát :D lesz még több is mert találtam nagyon jókat. Mivel jön a valentin nap így gondoltam most egy ilyet választok. Nyugodtan lopjátok, de írjátok le, mert kiváncsi vagyok ti mit válaszoltok :) :D

Szerelem

Most szerelmes vagy?
Igen, sajnos.
Mikor voltál először szerelmes?
9-10 évesen. De első kapcsolatom 18 évesen volt. Hát igazából 2 nap híján, amúgy 17 évesen.
Könnyen esel szerelembe?
Nem.
Ki a celebrity crush-od?
Nem sorolom fel, mert mindig változik, de Bill Kaulitz szerintem nagyon jól néz ki. A stílusa nagyon nem tetszik, de kb 2013 körül amikor hosszú szőke haja volt (klikk + klikk + klikk) akkor félisten volt. Most is az, csak kezd már kicsit túl sok lenni szerintem a metroszexualitása.
Ki az anti-celebrity crushod?
Edward a Twilightból xD
Lehet barátság fiú és lány között?
Ha mindkettőnek van párkapcsolata, akkor talán.
Mi az ami meghódít egy fiúban?
Nincs ilyen. De szerintem a legfontosabb az a humor. Ha valaki meg tud nevettetni. Külsőleg pedig a higiénia és az ápoltság. Ha ez nincs meg akkor felőlem lehet Zac Efron is akkor sem érdekelne. És ami engem nagyon meg tud fogni az az illat.
Mi az ami kiábrándít egy fiúban?
Ha nem tisztel, mint nőt, és nem tiszteli a családomat. Külsőleg pedig az ápoltság hiánya. Nekem alapból plusz pont ha egy fiú ad magára. Nem is az, hogy mindennap borotválkozzon, mert szerintem képtelenség folyton csupaszon maradni még a lányoknak is. De a mindennapos tisztálkodás, fogmosás, jó illatú ruha, stb szerintem alap. Tehát ha valakinek ez nincs meg az szerintem nagyon kiábrándító.
Mennyire fontos a humor egy kapcsolatban?
Pont nemrég írtam :D szerintem nagyon fontos. Ex barátom például mindig meg tudott nevettetni, akárhol voltunk, moziban, boltban, vagy csak otthon, volt hogy elég volt csak annyi is, hogy egymásra néztünk.
A fiúnak kell küzdeni a lányért?
Lehet régimódi vagyok, de szerintem igen. Vagyis ha a lánynak kell megszereznie a fiút, akkor szerintem az már rég veszett ügy. Abból a szempontból is, hogy a fiúknak is szerintem az a jó, ha egy lány nem adja könnyen magát.
Mitől függ szerinted az a bizonyos kémia?
Szerintem attól, hogy egy személynek milyen típusú személyre van szüksége. És nem külsőleg, hanem belsőleg. Sokszor látok olyan párkapcsolatot, ahol a fiú olyan, hogy "igen szerelmem, igazad van szerelmem", és tök jól megvannak, de én tuti nem bírnám hosszú ideig. Nekem nem olyan barátra lenne szükségem aki mindig egyetért velem, mindent érzékenyen vesz, stb. Én ő rá valahogy nem tudnék férfiként, csak kisfiúként nézni. Nekem olyan kell aki tényleg a talpára áll ha van valami véleménye és nem csak behúzza fülét farkát, és vezető egyéniség. Nem is az, hogy irányítson, csak érezzem hogy egy stabil személyiség, és biztonságban vagyok mellette és vigyáz rám. Egy nyálas fiú mellett (már elnézést) nem tudnám ezt érezni. De attól függetlenül meg lehet más lánynak meg olyan valakire van szüksége, aki többre tartja őt, mint a fiú saját magát. Mint a sakkban. A lány királynőként van kezelve, de nem mindegy hogy a paraszt kezeli királynőként vagy a király.

Csókolózás

Hogyan történt az első csókod?
Egy fiú nagyon szerelmes volt belém, én is belé de csak titokban. És így barátok összeültünk, hogy üvegezzünk, és valahogy mindig úgy alakította hogy ő engem pörgessen, és nagyon sokszor megcsókolt. Én meg játszottam a hülyét hogy jajjj mostmár mást is pörgess ne csak engem, belülről meg tök boldog voltam xD
Amikor csókolózol, az alsó, vagy a felső ajkat szereted jobban csókolni?
Ahogy olvastam itt az emberek többsége a felsőt válaszolta, de én inkább az alsót. Volt barátomnak például nagyon vastag telt ajkai voltak úgyhogy az nagyon jó volt xD
Csókolóztál már lánnyal?
Igen
Történt már olyan, hogy hirtelen lesmároltak?
Igen...
Milyen egy jó csók?
Szerintem az amikor ráérzel a másikra. Hát ezt így nem lehet elmagyarázni. Csókolóztam már pl. olyan fiúval is aki alig nyitotta ki a száját kb mint egy döglött hal, hát szerintem kapcsolatot így el se tudnék viselni :D Volt barátom meg szerintem pont úgy csókolózik ahogy én, úgyhogy vele mindig úgy megvolt a kémia. Igaz mint első kapcsolat úgy igazából tőle is tanultam meg rendesen a nyelves csókot. Vagy nem tudom hogy egyáltalán ez egy tanulható dolog-e.
Milyen a rossz csók?
Hát abból is sokat tapasztaltam :D sok nyál, sok nyelv. Ennyi. Ja meg a szájhigiénia... pl volt egy buliban hogy egy félig részeg cigi szagú srác akart lesmárolni... no comment.
Kit csókolnál meg most legszívesebben?
Senkit. Talán az exemet.
Történt már ciki csókod?
Nem igazán. Inkább úgy, hogy tudtam, hogy a srác meg akar csókolni, én meg alig tudtam elkerülni :) :D
Szerinted a szexben fontos a csókolózás?
Persze, alap dolog. Erogén zóna.
Nyelves csók, vagy sima csók?
Nyelves.
Csókolóztál már olyannal, akinek nyelvpiercingje vagy ajakpiercingje van?
Nem de nem hiszem hogy sokkal különlegesebb.
Csók az első randin?
Nem törvényszerű szerintem, sőt, én az első randimon nem csókolóztam. Igaz azzal a fiúval utána nem is lett több. De előfordult olyan is, hogy csókolóztunk első randin. Mármint egy másik fiúval xd
Lehet érzelem nélkül csókolózni?
Sajnos igen.
Van valami különleges mozdulat amit csinálsz csók közben?
Nem igazán. Hát tudat alatt biztos vándorol a kezem de amúgy nem.
Szerinted hány évesen ideális az első csók?
Szerintem nem kor függő. 10 évesen volt az első csókom, nyelves kb 11. Utána 17 éves koromig nem is csókolóztam. Sőt, ha fiatalabban történik meg talán akkor még őszintébb. Nálam legalábbis így volt.

Szex

Mikor történt az első szex? Felkészült voltál?
18 évesen. Igazából nem bántam meg, de kapcsolat szempontjából lehetett volna még vele várni.
Vad, vagy romantikus szex?
Ha egy olyan személyjel kéne, aki iránt csak szexuálisan vonzódok, azzal inkább a vadat választanám. De a barátommal én jobban szeretem a romantikusabbat. Nem csak durr bele a közepébe.
Függ valami a méreten?
Szerintem nem. Nem akarok részletekről írni annyira, de inkább számít a póz, vagy a felizgultság "szintje"
Hogyan szeretsz védekezni?
Hogyan szeretek? :D sehogy xd a fogamzásgátló nem egészséges, az óvszer nem jó (érzés), talán a nuvaring ami jó lehetne de én azt még nem próbáltam. de ha választani kell akkor a gyógyszer.
Hol vannak az erogén zónáid?
Comb, nyak, száj.
Van valamilyen fétised, amitől beindulsz?
Nincsen. Bár lányokon beindít a szoros bőrnadrág xD
Hangos szoktál lenni? Szereted ha a partnered hangos?
Is is, bár beszélni annyira nem szoktam :D a partnerem meg igazából... hát... inkább más közben szeretem ha hangos.. :D
Volt már egyéjszakás kalandod? Ha igen, mikor?
Nem.
Milyen számodra egy szexuálisan vonzó pasi?
Nem nagyon szoktam így külsőségekre ráizgulni pasiknál. De talán a kidolgozott test. Barna bőr, szerintem illúzió romboló ha egy izmos test hófehér. És szép arc. Tetkók. Nincs amúgy ideálom de ha csak arról lenne szó ki az aki inkább csak a fantáziámat mozgatja meg, az ez a fajta srác.
Lány nincs a kérdésben de nekem az ilyen latin stílusú lányok jönnek be. Hosszú lábak, vékony derék, barna bőr. A cici az mindegy csak ne legyen lógós vagy deszka. És hosszú sötét haj
Fontos egy kapcsolatban a szex?
Szerintem nagyon. Jó szex nélkül a kapcsolat sem jó.
Szoktál maszturbálni?
Erre a kérdésre nem tudom melyik válasz a cikibb, ha azt mondom, hogy nem, vagy azt, hogy igen. De szerintem az emberek többségébe tartozom... :D
Volt már hogy megkívántál egy olyan személyt, akit nem szabadott volna?
Kivel nem volt még ilyen? :) :D
Te jónak tartod magad az ágyban?
Nem tudom :) még nem szexeltem magammal :D dehát nyilván nincs 2 egyforma szex, az embernek vannak rosszabb meg jobb napjai.

Azon gondolkodtam hogy nyelvtanulással kapcsolatban mennyi mindent tudnék mondani vagy tanácsokat adni. Egy bejegyzést már írtam nagyon régen, hogy tippek nyelvtanuláshoz, de akkor ennek az Irkálások részben csinálok egy külön helyet, mert ezzel kapcsolatban sokmindent akarok majd írni.

Most azt szeretném elmondani, hogy szerintem miért fontos nyelvet tanulni. Én például sokkal szigorúbbra venném a nyelv tantárgyat az iskolákban is, mert hihetetlenül nagy különbségek vannak a nyugati országok és Magyarország között. Hiába mondják hogy a latin nyelveket könnyebb tanulni olyannak akinek eleve az az anyanyelve. Ahhoz képest a cigány nyelv elég sokmindenkinek sikerül megtanulni itt Magyarországon. Nálunk gimiben is olyan emberek érettségiztek le nyelvből, akik egy épkézláb mondatot nem tudnak összerakni. Mindenki ki akar menni külföldre de senki sem akar nyelvet tanulni. Hány ismerősömtől hallottam már, hogy a nyelv miatt nem talált még munkát külföldön. Igen, lehet régen nem kellett ennyire nyomatni az angolt, vagy a németet, de ma már szerintem egy alap dolog. Nem hiába kérnek annyi továbbtanuláshoz és munkahelyhez nyelvvizsgát. Szóval szerintem nagyon fontos ha valaki el akar érni valamit az életben, hogy tanuljon nyelvet.

Persze személy függő kit mennyire érdekel, vagy ki mennyire van rá szorulva, vagy kinek mennyi érzéke van rá, de akinek van lehetősége szerintem mindenki tanuljon nyelvet, mert nagyon hasznos dolog. Ez tényleg olyan, hogy sosem lehetsz belőle elég jó, és mindig tudsz fejlődni, és valahol valamikor tuti hasznát veszed.

Én pl. közép szinten tudok angolul, de nagyon szeretnék csinálni majd egy C nyelvvizsgát is. Én senkit nem akarok elítélni, de az én szememben elég kiábrándító mikor valaki alap szavakkal nincsen tisztában. Egyik barátnőm pl. múltkor megkérdezte mi az az Ich bin. Azért szerintem ez nevetséges. Azért az interneten az alapnyelv szerintem az angol, nem hiszem el, hogy van olyan ember, aki nem találkozik a mindennapjaiban angol szavakkal. Lehet például egy játék. Azért csak ragadnak meg valami szavak. Na meg az iskola is... áhh. És akkor nyomatják hogy mikor volt a kiegyezés, milyen csatái voltak Napóleonnak, meg ilyen haszontalan dolgokat, de nyelvből meg analfabéták maradnak még érettségi után is. Vagy lehet csak az én sulim volt ilyen nemtörődöm.  De még ha a suli nem is tanít meg rendesen, itt az internet. Én az angolom 70%-át innenről tanultam meg. Azért mert érdekelt. Szóval szerintem a mai világban alap dolognak kéne lennie, hogy egy ember legalább egy idegen nyelvet megtanuljon. Még ha csak alap szinten is.

Iiiigen igen tudom hogy unalmas hogy már mindig erről a szakításról írok, de most inkább tanácsokat szeretnék adni, meg inkább a véleményemet akarom leírni arról, ha valaki valakit nem tud elfelejteni. Mert én ezt a dolgot többféleképpen megközelítettem már. Volt olyan, hogy én nem tudtam elfelejteni valakit, volt olyan, hogy engem nem tudtak elfelejteni, volt olyan, hogy barátnőmnek segítettem valakit elfelejteni. Ezáltal már sok tapasztalatom van... és még mennyi lesz .. :D

Most inkább arról az időszakról akarok beszélni, amikor nincs életkedved, nem érdekel senki, nem tud megvigasztalni senki, nincs erőd semmihez, és csak szomorkodni akarsz egész nap.

Az első dolog, szerintem, hogy ne gondoljuk azt, hogy ez most a világ vége, mert ez teljesen normális dolog. Szerintem ilyenkor mindenkinek van valamilyen pánik érzése, hogy mi lesz ezután. Pedig ezen mindenki túlesik, ez nem egyedi dolog. Ne várjuk el magunktól hogy úgy folytassunk mindent mintha nem történt volna semmi. Igen, tegnap sírtam, igen, ma is sírtam, és igen, holnap is fogok sírni. De ez van. Néha a gyógyulásnak a fájdalom az alap része. Nem szabad elnyomni semmit magunkban. Oké, hogy iskolába megyünk és mosolygunk és belül sírnánk de nem tesszük. De amikor egyedül vagyunk, nem kell hazudni, hogy minden oké. Be kell ismerni, hogy igen, én most meg vagyok reccsenve, és nem, nem vagyok erős, de el fog jönni az a nap, hogy erős leszek. Mert ha folyton azt mondogatják nekünk a barátaink is, hogy erős vagy, és ne sírj, ne szomorkodj, stb. azzal nem jutunk előrébb. Abból jön az a pánik érzés, az a megrekedtség érzés, hogy erősnek kéne lennem, de nem vagyok, Úristen, most mi lesz? ... semmi nem lesz. Tudatosítanod kell magadban, hogy azért fáj ez az egész, mert valódi érzelmeid voltak. Ezen nem kell mit szégyellni. Ez természetes velejárója, persze, hogy fáj ha elvesztettél valamit illetve valakit akit szeretsz. "Meggyászolod". Nem kell rögtön kőszívűt játszani, mert úgyis tudod, hogy hazudsz, még magadnak is.

A második dolog pedig, hogy ne mástól várd, hogy erőssé tegyen. Persze, jól esnek a baráti beszélgetések, engem pl mindig az segített amikor anyukámmal beszéltem. De az csak ideig óráig tart. TE NEKED kell önmagadat erőssé tenned. Én pl. mikor úgy érzem, hogy nem bírom, és valaki vessen már ennek véget ennek a fájdalomnak, mert megőrülök, elolvasom az egyik régi blogbejegyzésemet amit még régebben írtam amikor szakítottunk. 2015. 11. 09-én. És én írtam ott magamnak, hogy igenis túl fogom tenni magam ezen, és lehet naiv voltam, de most erős vagyok, sőt erősebb mint valaha voltam. Ha ezt más mondja nekem, nem hat olyan jól, mint amikor saját magamtól olvasom vissza. És önbizalomnak is kell lennie. Én pl tudom, hogy az exemnek mit adtam. És mennyi mindenki vágyik erre a szeretetre/szerelemre. És nem azért, mert nagyképű vagyok, csak tényleg tisztában vagyok vele mi mindent tudtam neki adni. Ha ő neki nem kell, akkor vessen magára. Mert érzelmileg, tisztelet szempontjából még a cipőm sarkáig sem ért fel. Mert akinek én vagyok a szerelme, én vagyok az élete, az ne hibázzon ennyit. Az ne bunkózzon velem és ne hordjon el mindenféle kurvának. Ez szimpla önbecsülés. Megmondani a szemébe, hogy "nem érdekelnek a bocsánataid, tartsd meg annak akit érdekel." Szerintem ez az egyik legjobb mondat amit ha komolyan gondolsz és komolyan ki tudod mondani, akkor tud egy jó löketet adni neked.

A harmadik dolog pedig kb ugyanaz, mint az első. Nem kell folyton azon törni magad, hogy elfelejtsd az exed. Nem kell. Nekem van egy ex féle valaki akit több évig nem tudtam elfelejteni. És az elején még nagyon nem bírtam elviselni a tudatot, hogy én még szeretem, de ő leszar. 2010 körül is volt blogom, és emlékszek, kb 2-3 bejegyzésenként kitomboltam magam, hogy úgy viselkedik velem mintha levegő lennék. Dalokat írtam róla már akkor is, egyszerűen nem tudtam feldolgozni. És évek teltek el, és még mindig nem tudtam elfelejteni, de már ha láttam az utcán egy lánnyal egyáltalán nem dühített fel, ha nem vett észre, az sem érdekelt. Elfelejtettem? Nem. Megpróbáltam? Igen. És már nem fáj semmi vele kapcsolatban. Mert már feladtam mindent ami vele kapcsolatos. És onnantól kezdve úgymond elvesztette az erejét felettem. Meg kell tanulni feladni azt ami már nem fog visszajönni. Mert különben csak saját magunkat gyilkoljuk. A gondolataink ölnek meg minket, mindennel kapcsolatban. Annyi minden lesz még az életben amit el fogunk veszíteni. De ugyanúgy annyi minden is lesz, amit szerzünk. Igen, ijesztően hangzik, a szüleinket is el fogjuk veszíteni, a nagyszüleinket is... a párunkat is talán. Borzalmasan hangzik, de ez az élet. De ugyanúgy fogunk még kapni saját gyerekeket, unokákat. Ez pedig már nagyon jól hangzik és megéri ezért folytatni, hogy ezt megélhessük. Mindent amit a sors, az élet, Isten, vagy bármi amiben hiszel, ad neked, és rossz, és nem tudsz rajta változtatni, egy mód van csak arra, hogy ne tegyen tönkre: elfogadni.

Szóval ennyit akartam elmondani. Olyan hosszú az élet. Nem arra születtünk, hogy bárki miatt is elrontsuk saját akaratunkból. Ha rossz kapcsolatban vagyunk, ami már nem tesz boldoggá minket, ki kell mondani azt a kurva nehéz "nem"-et, mert előtte is megvoltunk nélkülük, akkor utána is menni fog. Senki sem fontosabb a saját életünkben, mint saját magunk. És igenis amikor a boldogságunk forog kockán én azt mondom önzőnek kell lenni. Kivéve ha az nem a gyerekünkről vagy a szüleinkről vagy a testvérünkről szól. De amúgy meg semmi sem ér annyit hogy feláldozzuk érte a boldogságunkat. Ezt kell szem előtt tartani, és minden menni fog. Főleg ha szakításról volt szó. Lehet hogy az a másik ember az életed részévé vált, és ha elhagyott olyan mintha elvesztetted volna a feledet. De a másik feled még mindig ott van. Akkor azzal mit fogsz csinálni? Na meg mindenki egy önálló emberi lény. Persze szükségünk van társra. De ha önmagunkban nem tudunk boldogak lenni, akkor miért lennénk boldogak egy párkapcsolatban?

Kb 13-14 éves voltam, amikor rengeteg de rengeteg dalt írtam. Angolul. Akkor nem blogoltam, hanem így írtam naplót úgymond. És ma megtaláltam ezeket a régi dalaimat, és nagyon jó volt visszaolvasni. Bár sok nyelvtani hiba van bennük de furcsa mert amiket akkor éreztem, újra át tudtam élni. És van egy Card Castle című "dal" amit írtam :D magyarul kártyavár... akkor mások voltak a "keletkezési körülmények" XD de most ugyanígy vagyok.

Nem írom le bár szerintem kurvajó szám lenne xD de magyarul nagyjából arról szól a dal, hogy a kártyaváramban én vagyok a királynő, ahol nem látom a Napot, nem stabil a föld amire épült a vár stb, stb, és egy kis szél is elég, hogy szétfújja az erődítményemet, és stabilnak látszom de amúgy könnyen szét lehet szakítani szét lehet rombolni, és hogy csak te, mint "páncélos lovag" jöhetsz aki tud nekem cementet hozni hogy igazi stabil váram legyen, és az a cement a szerelmed mert csak te tudsz engem erőssé tenni :D nagyon jó lett mert elrejtettem bele ilyen póker szakszavakat is szóval ha lesz kedvem kijavítani az angol nyelvtani hibákat talán majd leírom.

De. Szóval. Mire gondolhatott a költő? xD 

Ugyanez igaz rám most. Próbálom játszani, hogy minden okés, nem viselt meg a szakítás, tök jó, boldog vagyok. De igazából.. tényleg ez a kártyavár egy jó hasonlat. Ezt a hamisságot egy kis szél is el tudja fújni. És ez az egész boldogság amit magamra erőltetek ez csak a látszat, és nagyon nehéz ezt a látszatot fenntartani. És hiába várom én már azt a páncélos lovagot. Hogy hozzon nekem téglát meg cementet meg arany nem tudom miket írtam a szövegbe :D ő már nem fog eljönni és már nem szeret és magamtól kell felállnom. És egy stabil várat építenem :D de mégis mindig ott van bennem a remény. Hogy hátha egy nap úgy ébredek fel, hogy boldog vagyok. Mert most se vele, se nélküle nem vagyok az.

Persze, persze. Ez a normális, aki valóban szerelmes volt amikor kapcsolatban volt, az átesik ezen az időszakon. De iszonyatosan nehéz. Főleg, hogy nekem ő volt az első. És minden rá emlékeztet. Ha egy fiú akar tőlem valamit, már az is rá emlékeztet. Neki én csak egy voltam a sok közül, ő nekem meg az első. Dehát próbálom racionálisan felfogni ezt az egészet. Csak az az ijesztő, a szó, az, hogy soha. Soha többé... Én ettől kb ilyen mini pánikrohamot kapok.
Egyébként szerintem úgy a legegyszerűbb, ha egyszerűen feladom. És nem harcolok már semmiért. Ha szeretem még, szeretem. Ha fáj, hagyom, hogy fájjon. Csak úszok az árral. Felfogom, hogy ez most egy nehéz időszak lesz, de belehalni biztos nem fogok... aztán majd lesz ahogyan Isten akarja.
Úgyhogy hogy jó kedvem legyen, itt egy Tokio Hotel (Tom & Gustav) gif. Annyiszor segítettek már nekem lelkileg <3 jó tudom ez most nagyon nyálas volt. De majd egyszer leírom hogy tényleg mennyi mindent köszönhetnék nekik. Most is sokszor csak ők tudnak jó kedvre deríteni.